Általános tájékoztató a vámeljárásokhoz 

1. A vámérték kimunkálásához szükséges információk és okmányok:

Az importált áruk vámértékének kimunkálásának feltételeit az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/ EU rendelete (továbbiakban: UVk.) 69. – 75. cikkei, valamint az Uniós Vámkódex végrehajtásának egyes szabályait tartalmazó 2447/2016/EU rendelet (továbbiakban: VA.) 127. – 146. cikkei határozzák meg.

A vámérték alapja az az ár (ügyleti érték), melyet a vevő fizetett az eladónak az első, az Unió területére irányuló kivitel céljából történő eladáskor. Ez az ár szerepel a vámkezeléshez benyújtott számlákon a legtöbb esetben. A vevő részéről, az importált árukkal kapcsolatban felmerülhetnek egyéb, az alábbi pontokban foglalt kifizetések is:

• Az áruk szállítása közben, a feladótól az Unió határáig felmerülő összes költség (szállítási, biztosítási, okmány kitöltési díjak, üzemanyag felár, reptéri vagy kikötői illeték, anyagmozgatási költségek, stb…). Az Unió határától a rendeltetési helyig, a szállítás közben felmerülő szállítási költségek mind a termékimport ÁFA alapját növelő tényezők, melyeket a vám árunyilatkozaton szintén fel kell tüntetni
• Jogdíjak (pl.: Royality, Know-How, Licence, Védjegyhasználat, stb) fizetése közvetlenül vagy közvetve az eladónak vagy harmadik félnek
• Az importált áruk viszonteladásából, átengedéséből vagy használatából származó haszon vagy annak egy részének visszafizetése közvetve vagy közvetlenül az eladó részére
• Ügynöki jutalék
• A vevő által a feladó részére biztosított, az importált áruk előállításához szükséges szerszámok, minták, mérnöki munkák és tervrajzok költsége, stb…
• A vevő számára az áru felett rendelkezésre vagy az általa felhasználásra vonatkozó korlátozás, amely eltér:
• olyan korlátozásoktól, melyeket az Unió jogszabályai vagy hatóságai írnak elő vagy követelnek meg
• azoktól a korlátozásoktól, amelyek behatárolják azt a földrajzi területet, ahol az áruk viszonteladásra kerülhetnek
• azoktól a korlátozásoktól, amelyek nem befolyásolják jelentősen az áruk értékét

7. Az eladás vagy az ár olyan feltételektől vagy ellenszolgáltatástól függ melynek értéke nem határozható meg az importált árut illetően

Amennyiben ezen költségeket nem tartalmazza az import árukhoz tartozó számlán feltüntetett vételár, úgy a vámérték kimunkálása során az áruk vámértékét ki kell egészíteni velük.

A vámérték kimunkálása során az előző hét pontban leírtakon kívül az UVK 70. cikk (3) bek. d) pontja alapján meg kell vizsgálni az eladó és a vevő közötti kapcsolatot, valamint hogy a kapcsolat nem befolyásolja az áruk értékét. A kapcsolati viszonyt a VA 127. cikke határozza meg az alábbiak szerint:

• egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói;
• jogilag elismert üzlettársak
• alkalmazotti viszonyban állnak egymással;
• egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsájtott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5%-át vagy annál többet;
• egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat;
• harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi;
• együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt;
• ugyan annak a családnak a tagjai.

Az e), f) és g) pontja alkalmazásában egy személy akkor ellenőrzi a másikat, ha az előbbi jogi vagy működési szempontból olyan helyzetben van, hogy az utóbbit irányíthatja.

A vámérték jogszerű meghatározásához kollégáinknak szüksége van minden olyan adatra, információra és okmányra melyekből a vámkelés előtt, bizonyos esetekben a vámkezelés elvégzését követően, a valós vámértéket a vámhatóság felé be tudják vallani. Ezek a következők lehetnek:

• az árut kísérő számla vagy a kifizetés alapját képező számla, a hozzájuk tartozó credit illetve debit számlákkal
• a szállítmányozó(k) által az áruk szállítása közben felmerült költségekről kiállított számlák, a hozzájuk tartozó credit illetve debit számlákkal
• az 1.2 pontban említett jogdíjakkal kapcsolatos szerződések másolatban, ha szükséges magyar nyelvre fordítva, valamint a jogdíj kifizetésekkel kapcsolatos kalkulációk és számlák másolatban
• nyilatkozat a vevő részéről, hogy a VA. 127. cikke szerint milyen kapcsolatban áll a beszállítóval, illetve jogdíj fizetés esetén a jogdíj engedélyezőjével
• az importált áruk viszonteladásából, használatából vagy átengedéséből származó haszon, az eladó részére történő visszafizetéséről szóló szerződés vagy megállapodás másolatban, ha szükséges magyar nyelvre fordítva, valamint a kifizetést igazoló számlák, kalkulációk másolatban
• nyilatkozat az 1.5 pontban említett eszközök részletes költségeiről
• nyilatkozat az 1.6 pontban említett korlátozásokról és természetükről
• nyilatkozat az 1.7 pontban említett feltétel(ek)ről vagy ellenszolgáltatás(ok)ról, természetükről és ezek összegeiről, ha a feltétel(ek)l vagy ellenszolgáltatás(ok) értéke meghatározható
• ügynöki jutalék kifizetéséről szóló számla

2. Áruosztályozáshoz szükséges adatok és információk:

Az importált áruk vámtarifaszámát fel kell tüntetni a vám árunyilatkozaton. A vámtarifaszámhoz köti az Unió az általános, a preferenciális (kedvezményes), anti-dömping vámtételeket, értékvámokat, illetve számtalan importra és exportra vonatkozó tiltó és korlátozó rendelkezéseket (pl.: kettős felhasználású termékek, emberi kínzásra alkalmas termékek, kulturális javak, védett állatok bőréből és szőrméjéből készült termékek, ózon rétegre káros termékek import vagy export engedélye, bizonyos termékek export és import tilalma Oroszországgal szemben, stb…), Magyarország pedig a termék importot terhelő ÁFA mértékét, illetve jövedéki termék esetén a jövedéki adó mértékét és a jövedéki engedély fajtáját.

A termék vámtarifaszámának meghatározásához kollégáinknak az áruval kapcsolatban, az alábbi adatokra, információkra és okmányokra van szüksége a Megbízótól:

• fénykép,
• biztonsági adatlap,
• szakrajz,
• gyártói leírás és a gyártó által használt vámtarifaszám,
• leírás a felhasználás módjáról, összetevők megnevezéséről és tömegszázalékos arányáról,
• információ az áru jellege: késztermék, alkatrész, tartozék, stb…
• az Unió vámhatóságai által kiállított Kötelező Tarifális Felvilágosítás (KTF vagy BTI engedély) másolatban, mivel ezen okmány azonosítószámának feltüntetése kötelező a vám árunyilatkozaton

A pontos vámtarifaszám meghatározása azért fontos, mivel a vámtarifaszám alapján szabja ki a vámhatóság az áruk után fizetendő vámot, Áfa-t, jövedéki adót, illetve köti le vámbiztosítékként nyújtott garanciából a vám és ÁFA összegét bizonyos vám és vámigazgatási eljárások során (pl.: nyilvántartásba történő bejegyzés, aktív feldolgozás, átmeneti megőrzés, raktározás, árutovábbítás, vámérték vizsgálat, származási bizonyítványok utólagos megerősítésére bevezetett eljárások, stb….).

Az UVk 33. cikke alapján, a vámtarifaszám meghatározásához, a gazdálkodók kérelemre igénybe vehetik az uniós vámhatóságok segítségét. Ezt KTF vagy BTI engedély formájában adja ki a vámhatóság. A kiadást követően maximum 3 évig érvényes és az összes uniós vámhatóságra nézve kötelező érvényű. Ehhez a kérelemhez a vámhatóság, az előzőekben felsorolt adatokat, információkat és okmányokat követeli meg.

3. Származást igazoló okmányok kiállításához szükséges adatok és információk

Az áruk származó státuszának igazolásával, az uniós vagy unión kívüli vevő kedvezményes vámtétellel, vagy egyéb kedvezménnyel tudja vámkezelni az általa importált árukat. Ezek az okmányok a következő:

• EUR1 vagy EUR-MED Szállítási bizonyítvány
• FORM A Szállítási bizonyítvány
• a számlán vagy egyéb, az árut kísérőokmányon feltüntetett, a VA 22-09 és 22-13 mellékleteiben meghatározott számlanyilatkozat
• A.TR. szállítási bizonyítvány, csak az EU és Törökország közötti kereskedelemben és csak uniós státuszt (nem származó státuszt) igazol. Ez azt jelenti, hogy ezen okmánnyal kísért szállítmányokat nem terheli vámfizetési kötelezettség, mivel már szabadforgalomba lettek helyezve az Unió vagy Törökország területén
• REX származás megjelölő nyilatkozat
• CETA (EU-KANADA) szabadkereskedelmi megállapodásban rögzített származást megjelölő nyilatkozat
• EU-JAPÁN szabadkereskedelmi megállapodásban foglalt, az áruk származó státuszát igazoló okmányok

Az előzőekben felsorolt okmányokon kívül még a következő okmányok is az áruk származásának igazolására szolgálnak, de kedvezményes vámtétel igénybe vételére nem jogosítanak:

• Cerificate of Original: az indító ország gazdasági kamarája vagy az erre kijelölt szerve állítja ki
• a VA 22-14. mellékletében meghatározott Származási bizonyítvány
• a VA 22-15., 22-16., 22-17. és 22-18. mellékleteiben meghatározott beszállítói nyilatkozatok (Uniós tagállamok közötti kereskedelem tekintetében)

Az előzőekben leírt okmányok kiállításának speciális és szigorú szabályai vannak. Ezen szabályok figyelembe vétele nagyon fontos a következőkben leírtak szerint:

Import vámkezelések: a vámkezeléseknél a vámhatóság vizsgálja az okmány eredetiségét, valamint a vámkezeléshez csatolt okmányokkal és az esetleges áruvizsgálat eredményeit összehasonlítja a származást igazoló okmányon feltüntetett adatokkal. Eltérés esetén az okmány megerősítésre küldi vissza a kiállító ország megfelelő hatósága részére. A megerősítés idejére vámbiztosítékot szed be a különbözeti vámteher után. Amennyiben a származást igazoló okmány nem felel meg a kiállítás szabályainak vagy hamis, akkor a vámtétel kedvezményt nem lehet igénybe venni és magasabb vámtétellel történik meg a vámteher kiszabása., ami többlet költséget eredményez az importőr részére. Az EU jogi szabályozása és az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint az importált áruk származó státuszának igazolása egyre több esetben az importőrre tevődik át az exportőrről. Ez azt jelenti, hogy az importőrnek az import vámkezelés pillanatában már rendelkeznie kell az importált termékek származó státuszának alátámasztásául szolgáló okmányokkal (az exportőr származási kalkulációja, gyártóműi nyilatkozata, és egyéb alátámasztó okmányok). Javasolt, hogy ezen okmányokra már a külkereskedelmi szerződésben vagy ennek hiányában a megrendelésekben térjenek ki az importőrök, mivel ez az egyik feltétele az UVk.-ban foglalt jóhiszeműségnek, amely alapján elkerülhető az utólagos vámteher, kamat és vámigazgatási bírság kiszabása.

Export vámkezelések: a kedvezőbb vámtétel igénybevételére jogosító, származást igazoló okmányok kiállítása előtt meg kell vizsgálni, hogy az exportra szánt termék milyen feltételek alapján nyeri el az uniós származó státuszt. Ezen feltételeket és előírásokat, az Unió és a célország vagy gazdasági közösség által kötött szabadkereskedelmi megállapodások jegyzőkönyve tartalmazza, valamint a UVK 59. – 68. cikkei és a VA 57. – 126. cikkei határozzák meg. Ezek alapján a következő adatokra, információkra és okmányokra van szüksége kollégáinknak az exportálni kívánt áru(k) származó státuszának meghatározásához:

· nyilatkozat, hogy a terméket hol állították elő vagy termesztették vagy tenyésztették vagy bányászták vagy halászták, illetve több alkatrészből összetevőből álló áru(k) esetén, milyen gyártási folyamatokkal állították elő az áru(ka)t - (Gyártóművi nyilatkozat)

· származási kalkuláció

· a beépülő anyagok származó státuszát igazoló, fentiekben megnevezett okmányok

Az UVk. 33. cikke alapján, a származó státusz meghatározásához, a gazdálkodók kérelemre igénybe vehetik az uniós vámhatóságok segítségét. Ezt KSZF vagy BOI engedély formájában adja ki a vámhatóság. A kiadást követően maximum 3 évig érvényes és az összes uniós vámhatóságra nézve kötelező érvényű.

4. Kereskedelem politikai intézkedések által előírt engedélyek vagy mentességesetén nyilatkozat a mentességről:

Az előző pontokban foglalt adatok döntik el, hogy a vámkezeléshez milyen kereskedelem politikai intézkedéseket ír elő az árukra az Európai Unió, illetve a tagállamok nemzeti szinten annak érdekében, hogy piacot megfelelően tudják felügyelni.

Amennyiben olyan terméket kíván exportálni vagy importálni, amely engedélyhez kötött, csak abban az estben tehető meg, ha rendelkezik a megfelelő engedéllyel. Az engedély megléte nélkül a vám eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

Mentesség esetén elég egy büntetőjogi nyilatkozat a vámhatóság felé, hogy az adott vámkezelés tárgyát képező áru nem tartozik a vámtarifaszámhoz előírt engedélyezési kötelezettség hatálya alá.

A leggyakoribb intézkedések a következők:

• mezőgazdasági termékek export-import engedélyezése (AGREX, AGRIMP)
• kettős felhasználású (civil és katonai célokra) termékek (Dual-Use)
• védett állatokra és azokból előállított termékek (CITES)
• emberi kínzásra és elnyomásra alkalmas eszközök export-import engedélyezése
• prekuzorok és kábítószerek export-import engedélyezése
• kutya és macskaszőrből készült termékek export-import engedélyezése

5. Egyéb adatok, információk és okmányok, melyek a vámkezelések elvégzéséhez szükségesek

Export vámeljárások és árutovábbítás:

• információk:
• áru(k) megnevezése(i), azonosító száma(i),
• az áru(k) mennyisége, mennyiségi egysége (pl.: db., mázsa, tonna, liter, stb.)
• az áru(k) származási országa (ahol gyártották, kitermelték, termesztették, stb.)
• az ügylet típusa (eladás, ingyenes minta, stb.)
• szállítás módja: közút, légi, tengeri, kombinált
• fuvarparitás (EXW, FCA, DAP, DDP, stb…)
• fuvarozó vagy szállítmányozó cég neve, címe, kontakt személy neve és elérhetősége
• kiléptető vagy rendeltetési vámhivatal neve és címe vagy NCTS kódja
• vámzárak száma
• a szállítmány fellelhetőségének helye
• vámeljárás módja (végleges kivitel, ideiglenes kivitel, passzív feldolgozás, árutovábbítás)

4. Kereskedelem politikai intézkedések által előírt engedélyek vagy mentességesetén nyilatkozat a mentességről:

Az előző pontokban foglalt adatok döntik el, hogy a vámkezeléshez milyen kereskedelem politikai intézkedéseket ír elő az árukra az Európai Unió, illetve a tagállamok nemzeti szinten annak érdekében, hogy piacot megfelelően tudják felügyelni.

Amennyiben olyan terméket kíván exportálni vagy importálni, amely engedélyhez kötött, csak abban az estben tehető meg, ha rendelkezik a megfelelő engedéllyel. Az engedély megléte nélkül a vám eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

Mentesség esetén elég egy büntetőjogi nyilatkozat a vámhatóság felé, hogy az adott vámkezelés tárgyát képező áru nem tartozik a vámtarifaszámhoz előírt engedélyezési kötelezettség hatálya alá.

A leggyakoribb intézkedések a következők:

• mezőgazdasági termékek export-import engedélyezése (AGREX, AGRIMP)
• kettős felhasználású (civil és katonai célokra) termékek (Dual-Use)
• védett állatokra és azokból előállított termékek (CITES)
• emberi kínzásra és elnyomásra alkalmas eszközök export-import engedélyezése
• prekuzorok és kábítószerek export-import engedélyezése
• kutya és macskaszőrből készült termékek export-import engedélyezése

5. Egyéb adatok, információk és okmányok, melyek a vámkezelések elvégzéséhez szükségesek

Export vámeljárások és árutovábbítás:

információk:

• áru(k) megnevezése(i), azonosító száma(i),
• az áru(k) mennyisége, mennyiségi egysége (pl.: db., mázsa, tonna, liter, stb.)
• az áru(k) származási országa (ahol gyártották, kitermelték, termesztették, stb.)
• az ügylet típusa (eladás, ingyenes minta, stb.)
• szállítás módja: közút, légi, tengeri, kombinált
• fuvarparitás (EXW, FCA, DAP, DDP, stb…)
• fuvarozó vagy szállítmányozó cég neve, címe, kontakt személy neve és elérhetősége
• kiléptető vagy rendeltetési vámhivatal neve és címe vagy NCTS kódja
• vámzárak száma
• a szállítmány fellelhetőségének helye
• vámeljárás módja (végleges kivitel, ideiglenes kivitel, passzív feldolgozás, árutovábbítás)

okmányok:

• kereskedelmi számla, proforma számla
• fuvarokmányok: CMR, AWB (légi száll.), SZMGSZ v. CIM (vasúti száll.), CN23 (postaforgalom), Bill of Lading v. Sea Waybill (tengeri száll.)
• vámokmányok: ATA Carnet, TIR Carnet
• származást igazoló okmányok: A.TR, EUR.1, Számlanyilatkozat, gyártóművi nyilatkozat, származási kalkuláció, Certificate of Origin (2. pont)
• engedélyek: Kötelező Tarifális Felvilágosítás, Kötelező Származási Felvilágosítás, export engedély, Kettős felhasználású termékek export engedélye, stb….
• nyilatkozat engedély vagy egyéb mentesség(ek)ről
• előzmény vámkezelés okmányai
• vámbiztosíték: TC31, TC32, Kezesség, halasztott vámfizetési engedély
• az áru(k) tarifális besorolásához szükséges adatok, okmányok (2. pont)

Import vámeljárás:

információk:

• áru(k) megnevezése(i), azonosító száma(i)
• az áru(k) mennyisége, mennyiségi egysége (pl.: db., mázsa, tonna, liter, stb….)
• az áru(k) származási országa (ahol gyártották, kitermelték, termesztették, stb….)
• az ügylet típusa (eladás, ingyenes minta, javításból visszaérkezett áru, garanciális áru cseréje, stb….)
• szállítás módja: közút, légi, tengeri, kombinált
• fuvarparítás (EXW, FCA, DAP, DDP, stb.…)
• a szállítmány fellelhetőségének helye
• vámeljárás módja (szabadforgalomba helyezés, aktív feldolgozás, raktározás, stb….)

okmányok:

• kereskedelmi számla, proforma számla, adás-vételi vagy ajándékozási szerződés, illetve visszaigazolt megrendelés, melyből a vételár meghatározható (1. pont)
• fuvarszámla vagy bármilyen más okmány melyekből a vámérték növelő illetve csökkentő költségek megállapíthatóak (1. pont)
• fuvarokmányok: CMR, AWB (légi száll.), SZMGSZ v. CIM (vasúti száll.), CN23 (postaforgalom), Bill of Lading v. Sea Waybill (tengeri száll.), stb….
• vámokmányok: T okmány, ATA Carnet, TIR Carnet, CN23
• származást igazoló okmányok: A.TR, EUR.1, Számlanyilatkozat, FORM A, Certificate of origin (2. pont)
• engedélyek: Kötelező Tarifális Felvilágosítás, Kötelező Származási Felvilágosítás, import engedély, Kettős felhasználású termékek import engedélye, halasztott vámfizetési engedély, aktív feldolgozási engedély, stb….
• nyilatkozat engedély vagy egyéb mentesség(ek)ről
• előzmény vámkezelés(ek) okmányai
• az áruk vámtarifaszámához szükséges adatok, információk és okmányok (2. pont)